Egy vállakozó ha azt hallja „felhő” akkor általában a legkevésbé gondol arra, amire egy informatikus. Mit is jelent ez a fogalom informatikai szemszögből, lássuk a Wikipedia magyar cikkét:
„Felhő – vagyis felhőalapú számítástechnika a számítástechnika egy ágazata.
Többféle felhőalapú szolgáltatást különböztethetünk meg, a közös bennük az, hogy a szolgáltatásokat nem egy meghatározott hardvereszközön üzemeltetik, hanem a szolgáltató eszközein elosztva, annak üzemeltetési részleteit a felhasználótól elrejtve. A szolgáltatásokat a felhasználók hálózaton keresztül érhetik el, publikus felhő esetében az interneten keresztül, privát felhő esetében a helyi hálózaton vagy ugyancsak az interneten. A felhőalapú számítástechnika a 2010-es évek egyik fő irányának számít a számítástechnikában.”
Röviden: az IT eszközei – például a cég adatai, használt programjai vagy szolgáltatásai – nem a cég telephelyén, az adott dolgozó számítógépén fut/található, hanem egy erre dedikált távoli számítógépen. A felhő „másvalaki számítógépe” szokták említeni, általában a biztonsággal kapcsolatban.
Több szempontból is jelenthet kockázatot ez, álljon itt egy rövid lista, elsőként megemlítem a negatív lehetséges hatást, majd ezekre adok egy-egy lehetséges megoldást:
Az (érzékeny) cégadatok távoli szervereken történő tárolása biztonsági és adatvédelmi kérdéseket vethet fel.
-> Megfelelő védelem alkalmazásával ez a rizikó minimálisra csökkenthető. A kockázat mértéke és a tárol adatok értéke arányban lehet, kezelhető.
Az Internetkapcsolat nélkül az erőforrások elérhetetlenné válnak, ami leállásokat okozhat a mindennapi működésben.
-> Megfelelően kialakított visszaállítási tervvel és alkalmazott módszerekkel a kiesés mértéke minimalizálható, elkerülhető.
A felhőalapú szolgáltatások használata során felmerülhetnek rejtett költségek, például adatforgalom vagy extra szolgáltatások díjai.
-> Tervezéssel a minimumon tartható, rugalmasan válthatunk a „dráguló” szolgáltatók között.
A vállalkozás függhet egy adott szolgáltatótól, ami nehezítheti az átállást egy másik platformra.
-> Itt is a szabványok, iparban elterjedt folyamatok használata javasolt, így egyszerűbb és olcsóbb a váltás, a kockázat minimális lesz.
Nagy adatmennyiség feldolgozása esetén az internetes sávszélesség korlátozhatja a rendszer teljesítményét.
-> Manapság már nehéz olyan helyzetet teremteni (legalábbis egy átlagos kkv-nak), ahol a sávszélesség komolyabb problémát okozhat. Természetesen itt is lehetnek kivételek, edge case (angol link)-k, például egy pincében nincs térerő vagy videófeldolgozással foglalkozó tv-stábnak kell megoldani a problémát.
Bizonyos értelemben a következő pontok inkább az előnyök táborát erősítik:
- Kevesebb beruházás szükséges hardverekre és infrastruktúrára, mivel a szolgáltatás bérlésre épül.
- Az erőforrások könnyebben igazíthatók a vállalkozás aktuális igényeihez, legyen szó méretbeli bővülésről vagy csökkenésről.
- A munkatársak bárhonnan hozzáférhetnek az adatokhoz és alkalmazásokhoz, ami támogatja a távmunka lehetőségét.
- Az alkalmazások és rendszerek automatikusan naprakészek lesznek (megfelelő szolgáltató esetén, nem általános ez ma itthon :D), ami kevesebb IT karbantartási munkát igényel.
- A felhőszolgáltatók általában fejlettebb biztonsági megoldásokat alkalmaznak mint a kisvállalkozások, azok számára sokszor elérhetetlenek vagy drágák lennének nem felhőben ezek a megoldások
Vegyünk egy konkrét példát, egy webáruházat, mi van, ha a webáruház tulajdonosa úgy dönt, hogy felhőbe költözteti az üzletét (ma már szinte cak ilyen megoldás létezik, nem véletlenül..).
Webáruház esetén a felhő előnyei
- A karácsonyi vásárlási szezonban gyorsan és egyszerűen növelheti a szerverkapacitását, így elkerülheti a leállásokat a megnövekedett forgalom miatt.
- A tulajdonos és az alkalmazottak bárhonnan kezelhetik a termékinformációkat és a rendeléseket, ami megkönnyíti a távmunka megszervezését.
- Nem kell aggódnia a szerverek karbantartása miatt, mivel a felhőszolgáltató gondoskodik az automatikus frissítésekről.
Webáruház esetén a felhő hátrámyai
- Ha a felhőszolgáltatónál történik egy nagyobb leállás, az az üzlet működését is akadályozhatja.
- Az adatok biztonsága kiemelt fontosságú, és a tulajdonosnak meg kell győződnie arról, hogy a szolgáltató megfelel az adatvédelmi szabályoknak.
- Az internetkapcsolat sebessége és stabilitása kulcsfontosságú, hiszen enélkül a webáruház nem lesz használható.
Amennyiben szeretnél a témában tanulni, megoldást kialakítani vagy egyedi informatikai témában segítségre van szükséged, keress fel.
Kép: Daniel Páscoa / Unsplash