Az (adat)archiválás és a biztonsági mentés (backup) két különböző folyamat, mindkettő a digitális adatok kezeléséről szól.
A biztonsági mentés célja az adatok védelme és helyreállítása, többnyire vészhelyzet esetén van szükség a mentett adatokra.
Az archiválás során a fő szempont az adatok hosszú távú megőrzése, azok visszanyerhetősége.
Nézzünk egy-egy példát.
Backup: Amikor a könyvelő vállalkozás által használt szoftver napi mentése megtörténik, akkor azt remélik, hogy egy szerverterrem beázás során a mentett adatokkal nagyon rövid időn belül egy (másik) szerveren ugyanaz az alkalmazás elindítható, ezzel garantálva a cég zökkenőmentes működését. Ezek a backup-adatok előfordulhat, hogy csak pár napig, esetleg hétig vannak lementve, és mindig az auktuális, legfrissebb verziót tartja csak meg a cég. Logikusan, kinek van szüksége vészhelyzet esetén túl régi adatokra? Ilyenkor a minél újabb, aktuálisabb adatok aranyat érhetnek..
Archiválás: ugyanezen könyvelő vállalkozás az évek alatt soksok ügyfél adataival dolgozik. Ezen adatokat egy idő után már nem szükséges gyorsan előszedni, de a NAV gyorsan okozhat meglepetéseket 😀
Ilyenkor a könyvelő vállalkozás az archívumhoz nyúl, és a több évvel ezelőtti zárások, mérlegek és egyéb adatok tárolt verzióját fogja kiolvasni, részlegesen visszaállítani. Az auditálás szempontjai alapján dől el (a kereshetőség fontos!), mennyi és melyik adatra lesz szükségük, a visszanyerés sebessége sokadrangú (azért ne legyen persze túl lassú..).
Sok ingyenes, olcsó (és persze kevésbé olcsóbb) megoldás létezik a piacon, ezek kiválasztása sem egyszerű. Főbb szempontok a kiválasztásnál az áron kívül lehetnek még:
- adatok visszenyerésének sebessége
- adattárolás hosszútávú költségei
- adattárolás biztonsága
- adattárolás helye (például EU, USA?)
- technikai és szakmai támogatás a szoftverhez, megoldáshoz
- használhatóság, felhasználói élmény
- stb..
Amennyiben adatarchiválási, backup kérdése van, vagy ilyet tervez a cégében, keressen bizalommal.